Családi gyurmaság....

avagy mézeskalács helyett. Szonja családgyurmát állított, igaz segédei voltak a kiszúróformák, én pedig nagyot nevettem az ötösfogatunkon. Ha valakinek nem lenne tiszta ki kicsoda, egy kis lábjegyzet a képhez. A zöld alapszínben pompázó kék hajú maga az alkotó, alias Szonja, akinek én fogom a kezét, dede én vagyok az a vékony, vadangyalos fekete hajzuhatagú. A két kopaszból a kisebbik, kék, aki Szonja kezét fogja, Kijababa, aki 3 napja szintén az alkotó általi Mancika ragadványnevet viseli. Bal szélen, apa látható, az a nagy folt az arcán nem bőrbetegség, hanem borosta. A kép jobb szélén az a kék monoklis alak, nem más mint mama, aki éppen az én kezem fogja, jelzem nem, nem verem a legéltesebb korú tagunkat, ellenben tényleg kék-zöld, tegnap éppen Mancika harapta meg a vádliját. A képen Boogie nyuszi is látható, szintén kék színben, nagy fehér nyusziszemekkel. Jobb alsó sarokban egy maci látható, akinek éppen a fejére pisilt a nyúl, ezt azért hangsúlyoznám, mert először azt hittem ez egy kalapos medve, de nem. A madarak mi mást is jelenthetnének, mint a békés családi légkört és szeretetet, karácsony van na :) A szürrealista égképről kell még némi említést tennem, amelyben a művész egyszerre sorakoztatja fel, az összes napszakot, csillagostól, napostól, felhőstől, amit én mint elfogult anya azzal azonosítok, hogy szimbólumértékként azt jelenti, hogy bármely napszakról is legyen szó, mi összetartunk....Fanfár!!! :)
Kérem nézzétek el nekem, hogy eme remek rettenetes képeken jelenik meg.