Bíborszél: Tűz és víz, avagy a szabályszegő duó :)

Naná, hogy az én két törpém és ahogy az idő halad egyre csak előre, ez egyre inkább kiütközik. Szonja megfontolt, visszafogott, csöppet sem bevállalós. Ezen tulajdonságait a húga kaptam meg, a sajátja mellé, ahogy ezt az egyik dadusnéni fogalmazta meg, aki egyébként már kérvényezte, hogy ne havi fixet kapjon, hanem a Kira után járó kilométerpénzt. Három napos rendezvény volt nálunk, ami gasztronómiáról, zenéről és rettenet árakról szól, de tényleg. Mivel ismerve Kirát, hogy mennyi esélyem lenne mellette egy kedvenc koncert végignézésére, kb. 10 focipályányi alapterületen, kegyes hazugsághoz folyamodtam, közöltem, hogy lányok átmegyek a boltba, mert nincs itthon virsli, ami nálunk egyenesen a tízparancsolat része. Úgyhogy meglógtam, megnéztem Pál Dénest, szuper volt, van ezeknek a tehetségkutatóknak egy mérhetetlen előnye, miszerint, valóban élőben énekelnek. Tetszett a szerénysége, a kinézete, rázott a hideg a 30 fokban. Még azt is bevállalta, hogy a Most múlik pontosan éneklése alatt bizony könnyezett, én meg azt vállalom be, hogy konkrétan bőgtem. Másnap már nem mismásolhattam el, hogy a lányokat is elvigyem ebéd után, amikor is magam elé (az úranya színe höhö) rendeltem őket és nyomatékosítottam a szabályokat: miszerint:

3x vagyok hajlandó figyelmeztetni az összes-vissza futkosó egyedet a tömegben, a negyedikre, ha visít ha nem, hazateleportálom a nagyanyjához.
Aki veszélyes állatot lát, az szépen megcsodálja, de nem nyúl hozzá.
Valamint igen, sok játék lesz kint, de több korosztálynak, ergo anya majd megmondja, ki hová mehet.
Nem veszek meg mindenféle bazári szirszart aranyáron, egy ajándékot választhatnak maguknak
Ha azt mondom indulás haza, akkor indulás haza, egyébként addig ők a főnökök, az ésszerűség határain belül ergo azt csinálunk, amit szeretnének.
A legfőbb szabály, hogy magukhoz képest kulturált viselkedést kérnék a hölgyeményektől.

Lelkes bólogatás és így lesz anya ígértek után lendületesen, ők felspanolva, én pedig egy adag citromfűteával nekivágtunk a dzsamborinak. Szonja rögtön azzal indított, hogy egy orbitálisat esett a lépcső alján, 10 perc bőgést produkálva a gombostűfejnyi (halálos lövés jellegű) sebe miatt. Odaértünk és belecsöppentünk egy lovasbemutató közepébe, ahol a két csaj tátott szájjal állt, majd odakocogott hozzájuk két lovas, böhöm nagy lovakkal, hogy na kislányok ki ül fel. Szonja odatapadt rám, hogy ő bizony nem, ha hat lóval húznák akkor se, Kira meg már nyújtotta is a karját. (2. szabály). A lovaglás után különleges szörpöket kóstoltunk meg, mivel egynek volt a színe szó szerint pink, Szonja az ibolyaszörpöt választotta. Megkóstoltunk, Szonja közölte, hogy finom, nekem rettenetes gej íze volt, Kira meg a maga szabad szájúságával és majd 3 éves őszinte megnyilvánulásaival közölte, hogy nem finom és köpött egy hegyes rózsaszínt...egyenesen a szörpöt kedvesen kóstoltató néni matyó hímzéses fehér blúzának mértani közepére. (6. szabály). Sűrű elnézések közepette, elvonszoltam a csajokat a szörpöspulttól. Ugrálóvár következett, Kira azonnal betrappolt az óriáscsúszdára, az sem zavartatta, hogy a felfelé vezető létrafokok hézagrésze közel a magassága volt, Szonja eközben elcsúszdázott a Dórás hempergőben a 2-3 évesekkel. (3szabály). Levezetésként megnéztük a madár-hüllő- és vadászati kiállítást. Itt mindketten kígyót és görényt simogattak, majd Kira egy kakadut akart választani magának, mert én mondtam, hogy egy ajándékot választhatnak. (2. és 4-es szabály.) Sűrű kézmosás után csokiszökőkutaztunk, majd fagyiztunk.(Adtunk az élvezeteknek). Felültek a körhintára, eközben én pánikhangulatban konstatáltam, hogy az ibolyaszörp, fagyi kombó, őrült viharrá alakult a gyomortájékomon. Életem leghosszabb 5 perces körhintáját izzadtam végig, majd sprintben mentem velük, miközben elképedt arcukba sutyorogtam, hogy wcre kell mennem. Az ajtóban 4 biztonsági őr állt, akikkel nagyobbik csemetém közölte: tessenek már arrébb állni, mert anya befosik. (6. szabály) Ez pontosan egy információval volt több, amit a biztonsági őrök, de legfőképp én hallani szerettem volna. Itt újabb kegyes hazugságot akartam kieszközölni, de aki ugye másnak vermet ás....közöltem, hogy Kirának kell pisilni, mire ő rámnézett a borostyánszemeivel és közölte: Neeeem anya, neked kejj foszni. Úgyhogy ezzel a lendülettel pipacspirosan betörtem a wc ajtón. Azt már csak képzeljétek el, hogy egy légtérben volt a wc és a mosdó mit hallgattam a két csibésztől (6. szabály súlyos megszegése). A nem kissé kínos helyzet után szembesülnöm kellett Balázs Palival, ezt figyeld, piros zakóban, fehér közepén aranycsíkos lengőnaciban, göndör fürtökkel, Szonja csak annyit kérdezett, ahogy elsuhant mellettünk, hogy "anya az most bácsi vagy néni volt" , persze most nem suttogott és gyönyörűen artikulált. (a koncertjéről lemaradtunk, lehet lesz pár álmatlan éjszakám miatta :)). Válasz helyett előrevetítettem a kisvonatozás lehetőségét, ahol ők ketten lehetnek a mozdonyvezetők. Mentek jó pár kört, addig én megpihentettem sajgó lábaim, majd közöltem, hogy akkor most lehet ajándékot választani és megyünk haza, mert részemről ezzel a cirka 3 órás nonstop futással bezárt a bazár, így kettő darab héliumos lufival elbattyogtunk haza és egyáltalán nem bánom, hogy a következő ilyen össznépi hejehuja jövő áprilisban lesz.