ez egy szuper hétfő is, hiszen az első szabadnapom. A reggel tök jó volt, nem mamutlábakon keltem és nem is hatkor, hanem 8-kor, Szonja épp a cipőmben csattogott. Kimentem bevásárolni és minden úgy nézett ki, hogy ez egy átlagos és nem egy utálatos hétfő lesz. Aztán jött a negatív szériám. Első körben felhívott a védőnőm, hogy voltam-e vérvételen, hát nem, igy holnapi napomnak lőttek. Meg a szerdainak is, mert tanácsadás lesz és 2 éves státuszvizsgálat. Komolyan eszem megáll, hogy a kiscsibe lassan már tényleg elhagyja a tojáshéjat és már 33 hete növöget a pocakom a mostanában kicsinek hívott hugival is. Összeszedtem a kisasszonyt is, hogy megyünk veszünk neki aszfaltkrétát, mert rá van zizzenve, mivel pénteken szülinap rendeltem egy tortát is, azt mondjuk megmondhatná valaki, hogy miért kerül 1/4 torta árába a feliratozás, eszem megáll. A kréta rendkívül jól mutatott a frissiben szőlőlével leivott csinikabáton, és az ippencsak összekent egypocsolyátmegtaláló csininadrágon. Megpróbáltam nem kiakadni, hogy nekem kell mindenkit kerülgetni a járdán, de olyan körben, hogy le az útra fel a járdára. Az kicsit már sokk volt, amikor egy nőci elkapta a grabancom, hogy csak nem terhes vagy, mondom de, asszonygya remélem tökös, hát nem, mire a válasz nem baj az.. facom a jánygyerek az már csak amolyan folt vagy púp vagy mi?! Hazafelé mondtam dednek, hogy szaporázzuk meg a lépést, mert esik, homlokon talált, törlöm le, hát sárga, vazzeg leszart egy madár, még Szonja is jujjgatott. Itthon először enni nem akart, majd aludni, majd 3x cseréltünk bodyt, mert annyiszor öntötte le. Beraktam a komplett ruházatát mosni, közben észrevettem, hogy hangyainvázió van a gyerekszobában, frankó, becsapdáztam, de egyenlőre szarnak rá, szó szerint magasról, a gyerekszekrény tetejéről. Észrevettem, hogy koszos a tévé, na gyorsban lefújom, nézem ez nem clin ez hideg zsíroldó, izé azóta még nem mertem bekapcsolni a tévét. A poharak sem bírják a feszültségem, szó szerint szétpattant egy a kezemben, csak úgy fogta magát oszt reccs. Bundás az előbb azon poénkodott, hogy furcsa, hogy 2 éve csak nagypocakkal emlékszik rám, igen elküldtem oda. Bedagasztottam vacsira egy kis lángost, őszintén nem lepne meg ha nem kelne meg. Survivor leszek, túlélem ezt a hétfőt és kész....
1 megjegyzés:
Puszi! Jaj ez egy úúúútálatos hétfő! Nem baj, a lángos tuti jó lesz! ;)
Mondd az Uradnak, hogy örüljön, hogy nagy pocakosan emlékszik csak rád az utóbbi évekből! Tudod mire gondolok úgyis! :)
pusszantás!
Megjegyzés küldése