2010. június 12., szombat

Húúú az anyjamindenit de jó nekem...

Anya jól áll így a séróm???

Höhö , bocsi Szoni, de szerintem nagyon gáz a hajad...

Menekítsetek már ki a tehén karmai közül...

Ne csikizz már Gidus...

Apja lába...:)

Mi lenne ha beállított lenne a kép:)

A sitterünk komolyan veszi a feladatait :)

Enyim, megettem mind....

Ez is enyim, de ezt nem ettem meg...

A fiúk már nem szomjasak...

Csajoshármas...

Hát bakker azon kívül, hogy gyakorlatilag tejben fürdök, a kicsi lány jóvoltából, igaz baráti kényeztetésben is van részem. Az az igazság, hogy ez nagyon kellett már a lelkemnek, testemnek. Kedves barátok vesznek körül, szó szerint körülvonnak a szeretethálóval, tehermentesítenek, amennyire csak lehet. Ha már nincs körülöttem amolyan külső családi kör, itt vannak a barátok. Kezdhetném azzal, hogy elhalmoznak, Maci mama egy hónapra való kaját rittyentett, amúgy gyerekágyas részlegesen, fagyikelyhek vesznek körül, meg orchideacsokrok, babaposiillat lengedez. Nagyokat alhatok, ehetek, a kánikulát követő szellős estéken pedig össznépi sétákat nyomunk. A két gyerkőc tobzódik a szeretetben és a duplán kijáró kezekben...el tudnám viselni ezt még jó darabig. Ma a fiúk ökohorgászaton is részt vettek, mindenki a helyén, így a halak a vízben maradtak. Szonja a madarakat bámulva konstatálta ma, hogy nem tud repülni, azon egyszerű oknál fogva, hogy nincsenek szárnyai. Tényleg meggyógyultam, az arcom lelohadt, a hangom és erőm visszatért. Szonja teljesen jól van. Minimanó még kisit köhög, de eszik rendületlenül, sikerült 1 hét alatt 26dkg-t híznia.
Ahogy azt nem tudom, hogy mivel érdemeltem ki az elmúlt két hét gyötrelmeit, így azt sem , hogy mivel érdemeltem ki ezeket a barátokat. Körülölelő szeretet ez, nem kérkedik, nem hivalkodik, egyszerűen létezik. Pont attól szép, hogy nem kellenek magyarázatok nem kellenek szavak. Mindig a legjobbkor a legjobb időben érkezik, amikor már úgy érzed, hogy nem bírod tovább... ahogy Caramell fogalmazta meg, amit mostanában sokat hallgatunk, a kicsi erre nyugszik meg a nagy erre riszál, én meg csendesen bőgicsélek rajta...

Tudom mindenért harcolnunk kell,
Egy őrült mondat miatt nem múlhat el,
Az idő tellhetetlen van hogy mindent elrabol,
De valakinek te vagy a lélekdonor!

Cipelem a sorsomat de néha nem bírom el,
Keresem a lelkemet de van hogy nem felel,
Van amikor ringat lágyan és van hogy elsodor,
A szerelem az egyetlen lélekdonor!


2 megjegyzés:

Barbara írta...

Lili, már annyira vártam egy ilyen bejegyzést, nagyon örülök, hogy jól vagytok, már nagyon ideje volt! Sokat gondoltam Rátok, sok puszi Mindenkinek!! :))

Náncsi írta...

Látod-e nyuszifül.. hiába hullámzik mi kibaszott jól úszunk:D