2010. június 5., szombat

Veszélyzóna


VARIÁCIÓK EGY PIHENŐSZÉKRE:o)



Cseppet sem lennék meglepve, ha fehér vegyvédelmi ruhás bácsik sárga szalaggal tekernék körbe kis hajlékunkat. Gyakorlatilag 2 napja nonstop ágyban vagyunk. Szonja kórságát sikerült mindnyájunknak elkapni, Törpicur kivételével. Ha azt mondom, hogy überszarul vagyunk, akkor még nagyon enyhén fogalmaztam. Azt hiszem a 3 hete monszuneső sem tett nekünk túl jót. Remélem kismanót továbbra is védi majd az anyatej, kb úgy néz ki a szoptatások végén, mint amikor Tomnak csilingel a full jelzés a szemében. Az éjszakánk Magyar Vándorosra sikeredett, Bundi és Szonja, gyakorlatilag a fellelhető összes fekvő és nem fekvő alkalmatosságot végigjárták az iccaka folyamán, majd hajnal 3 tájt, Kira döntött úgy, hogy jó hecc lenne bokától-tokáig összefosni magát, majd úgy 5-ig szemlélődni. Rózsás hangulatban ébredtünk, nekem már hajnalban is fájt a torkom, Bundinak délután kezdődött. A papirzsepi használatunk 200db/nap, valamint tuti azt hiszi a szomszéd, hogy nálunk a legyek is seggen csúsznak a parkettán, mert átlag 3x/óra megy a porszívónk, mindezt nem a szőnyegre, hanem Szonira csatlakoztatva. Egyébként a csajos tényleg nagyon ügyes, zokszó nélkül beveszi a gyógyszereket, iszik, enni nem hajlandó és kb 5 adag ruhát szedtem ma le róla, mert gyanúsan csillogott.:) Került a csillogásból tesóra is, had szokja a szántást. Egyébként meg miután közöltük, hogy ő a csillagszemű juhász olyan szépen csillog a szeme (is), azóta 5 percenként nézegeti magát a tükörben.
3 hetes monszuneső után ma reggel rájöttünk, hogy mégsem egy másik bolygón élünk, mert kisütött a nap...komolyan mondom, ha ez nincs, akkor lehet már agonizálok a saját ágyamban. Úgy döntöttünk, hogy akkor most mi össznépileg sétálni fogunk és adunk a bacilusoknak (meg számunkra kedves embereknek a bacilusokból) Cirka 2 órát sétáltunk (vánszorogtunk), Szonja hol motoron, hol két lábon, hol a Zapja nyakában, Kira meg szunyókált a babakocsiban. A pincénkben még mindig kb 1m-es víz van, ennek örömére olyan mocsárszag, hogy Hanyi Istókot véltem felfedezni ahogy dagonyázik a kert végében. Iszonyatosan magas a páratartalom, ennek következtében ha véletlenül szelelne is az ember orra, na tuti csak zihálni tud. A füvünk, az a zőőőd gyep, cirka derékig ér, minden házból szép zöld csövön csordogál a víz, szivattyúk búgnak. A városból még mindig ne lehet kimenni semelyik irányba, szerencsémre anyuék még hazaértek, miután ellátott egy heti kajával, hálából ő is kapott a Szonjabaciból. Minden kórság ellenére szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nincs a házban a víz, remélhetőleg hamarosan meggyógyulunk és levonul az ár. Sok-sok ember még mindig a gátakon, küzd az elemekkel, de sajnos itt még mindig a víz az úr....Most pedig megyek és becsatlakozom egy basszussal a már bőszen horkoló kiscsaládomhoz.

4 megjegyzés:

Náncsi írta...

Jobbulást.. Én ma "nem hiszem el,hogy a mai nap a tegnapi után következik... végig aludtam, vagy 1 hónapot tutira..

Névtelen írta...

Jobbulást az egész családnak!
Puszi
eliana

Hencsi írta...

Gyógyuljatok meg mostazonnal!!!A bacik tűnjenek el.A lányoknak pedig nagy cuppanós!

Tündi írta...

Gyógyuljatok meg mindannyian minél előbb!Pusz!