Ha mondjuk felekezeti hívő és atv rajongó lennék, most poénkodhatnék azzal, hogy Vidám Vasárnap hit-tel, de nem vagyok az. Poros kisvárosunk, azon részén ahol maximum csak a kóbor kutyák és a mezei nyulak járnak, na nem szimultán, hanem random megérkezett egy Vidámpark. Ok-ok, az, hogy vidámpark költői túlzás a részemről, de nálunk ez már mindenképpen helyi látványosságnak számít, úgyhogy ki is látogattunk a csajokkal. Nem éppen pénztárcakímélő délelőtti matiné, mert minden kör egy 500-as, ez ugye a mi esetünkben rögtön felszorzandó kettővel. Szerencsére nem egy kalandpark volt, hanem néhány békebeli játék, azért erősen retroba hajlott nálam a konzervdoboz torony zoknival való lehajítása, de a csajok élvezték. Erős a gyanúm, hogy a 80-as évek elején én ugyanezeket a játékokat koptattam, úgyhogy elkapott engem is a nosztalgia. Számomra a dodgem volt a csúcs, annak ellenére, hogy a hangosbemondós két szotyiköpés között csak nekem mondta, hogy ne nyomjam annyira a gázt és elég picit tekerni a kormányt a kanyarodáshoz, mondjuk 10 tengely körüli forgás után erre már magam is rájöttem. (Egyenlőre halvány lila dunsztom sincs, hogy lesz nekem ezzel a technikával jogosítványom, mert a sebesség- és félelemérzetem pontosan az origón van és jelen állás szerint még a dodgemvizsgán is elhasalnék. Itt jegyezném meg, hogy járok ám kreszre.) Azt beszélgettük a barátnőmmel, hogy elnézve a sátorozó (na jó lakókocsizó) minden jel szerint családi vállalkozást, milyen életet élhet az a két éves kisfiú aki minden héten máshol hajtja le a fejét és az ingerkörnyezete villózó fényekből, valamint 80'-as évek lakodalmas "slágereiből" áll, a kajáját pedig szabad tűzön melegítik. Biztosan megvan a varázsa is, de az ő életpályamodellje az, hogy a körhintát vagy a kisvasutat fogja-e üzemeltetni. A szabad élet varázsa azonban tényleg megkapó volt az adott szituációba, mégis jól látszott rajta, hogy nem boldog, mert nem érti és nem tudja kezelni a gyerektársaságot. Gyönyörű idő volt, csak itthon vettem észre, hogy bizony már a márciusi nap is pipacspirossá égethet. A lányok azért belül tényleg hercegnők, addig kellett lövöldöznöm a csajoknak, amíg meg nem szereztem a hőn áhított fröccsöntött love feliratos koronát, az egyenjogúság elvén természetesen kettőt. Summa summarum meg van a varázsa a vidéki vurstlinak, azért a vattacukor és a kürtős kalács hiányzott. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése