Szonja ma 28 hónapos, ilyenkor már nincs akkora látványa a fejlődésnek, mint az eddigiek során. Nincsenek nagy mély lélegzetű felismerések, egy teljesen más, új dimenzió került előtérbe a húga születésével. Ahogy telnek a négyesben töltött hónapok, szinte minden nap rájukcsodálkozom. Látni az összetartozásukat, ami teljesen más, mint velem vagy az apjukkal, de éppen ugyanolyan erős. Amikor Szonja már már sziruposan duruzsol neki, hogy "szeretlek nagyon nagyon nagyon nagyon", szigorúan 4x elismételve a nagyon szót. Ahogy a kicsi néz rá, ahogy gajdol neki, ahogy vigyorog rá. Szonja igazi kislány már, amiből legfőképp most az éntudata világlik ki. Mindent "akar", csinálni, megélni, utánozni. A felfedezések kora ez a mi 28 hónaposunknál. Keresi a korlátait, amikor pedig megtalálja rögtön elkezdi feszegetni. Két napja nem aludt délután, nyűgös is volt estére, aztán az apja szankciót alkalmazott, ha nincs alvás, nincs bandázás. Délután kiabáltak a csajok, hogy menjen ki, erre gálánsan közölte, hogy nem megy, mert nem akar. Arról, hogy éppen büntiben van, valahogy mélyen hallgatott. Nem mondom, hogy olykor nem fárasztó, hogy dacol, hogy próbálkozik, ugyanakkor hihetetlen édes ahogy ráeszmél a világ nagy összefüggéseire. Még nemrég tartottam kis szuszogó csomagként a kezemben,ma pedig már óvodába készül, igaz azt sehogy nem érti még, hogy csak jövő szeptemberben mehet. Napról napra látom benne az egyéniségét, ahogy a macijával táncol, ahogy vigyorog az emberke, ahogy kiabál, hogy "sziatttok", ahogy a mondataiban felfelé viszi a hangsúlyt, teljesen egyedien, ahogy göndör csigafürtjei rugóznak a fején. Hihetetlen kitartó és eltökélt, céltudatos, ellentmondást nem tűrő olykor, máskor meg cicásan bújik. Igen-igen be kell vallanom magamnak is, egyre inkább látom benne magam, a gesztusaiban, a viselkedésében. A vérében van az irányítás, és fura mód hallgatnak is rá, szeretik, szerintem ezzel még lesznek meccsei, legfőképp Kirával. Új játékokat játszik, gyógyít, főz, babát tologat, rengeteget segit nekem, mindenben. Igazi kislány már az én nagylányom olyan jó leülni és nézni...olyan jó, hogy van ő nekünk...olyan jó, hogy van ő a világnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése