Tegnap volt a 14., ühüm jól számolod, nem voltam még 20 amikor bekötötték a buksim. Ooolllyan terveim voltak, aztán meg úgy jártam, mint Petőfi, ment a füstbe. Mivel Bundi nagy pipicici rajongó gondoltam csinálok neki vacsira, bepácolom, behűtök egy pezsgőt, édeskettes vacsora. Délelőtt még látszott valami, hogy talán nem illúzió a nyugodt este, annak ellenére, hogy Szonja nem kicsit volt ördög. Nagyon későn indultuk el itthonról, én meg nem vettem észre, hogy pontosan 1 órával csúsztam el, vagyis valaki ellopott tőlem egy órát, csak azt nem tudom hol. Ellenben Kira, mint egy atomóra, követelte a jussát, én meg néztem bambán, hogy miért ordít ez a gyerek?! Lényeg a lényeg, hogy csúszás ide vagy oda, fél3-kor mindketten aludtak. Gondoltam lemosom az út és a mai idegek porát. Kár volt...Kicsi ébred...összefosta magát...Szonja ébred, szintén zenész, ordítva ült a bilin fél óra alvás után. Eltelt egy óra és már én is a kolotyómanónak áldoztam. Ez szünet nélkül így ment, ergo a délután hátra lévő részében vagy a bilit szorongattam vagy a telepakolt pelenkát. Bundást is felhívtam, ő volt az egyetlen ép a családban. Fél hat tájban hangos pelenka és minibugyirotyogásra tért haza. A csajok este 9-kor dőltek ki, én olyan fél10-kor, ruhástól a nappaliban. A pezsgőt nemhogy behűteni elfelejtettem, de megvenni is. A csirkemell békésen ejtőzik a páclében, még a déli nokdelisedény is a mosogatóba figyelt. Normaflort kettőt csapra vághattam volna este, de műanyag üveggel nem illik koccintani, úgyhogy zugivóként lehajtottam egyedül a spájzajtóban állva.
Többször megfogattam már, hogy nem ünneplünk házassági évfordulót, mert sose jön össze. Bundi kedvesen megjegyezte, hogy mit örömködjön temetésen se szokott táncolni. :) A csajok alszanak, én állat meg azt álmodtam, hogy kórházban vagyok és azért nem engednek ki, mert nem adtam hálapénzt a dokinak, erre a horrora fel is keltem, na meg arra, hogy elzsibbadtam a kanapén. A tegnapi nap előnye: ma nem kell főznöm keksz és ropinapot tartunk, Bundinak meg lesz csirkemell, méregtelenített a komplett család, fogytam is egy kilót. Merjétek azt mondani nekem, hogy nem gondolkodom pozitívan!
Többször megfogattam már, hogy nem ünneplünk házassági évfordulót, mert sose jön össze. Bundi kedvesen megjegyezte, hogy mit örömködjön temetésen se szokott táncolni. :) A csajok alszanak, én állat meg azt álmodtam, hogy kórházban vagyok és azért nem engednek ki, mert nem adtam hálapénzt a dokinak, erre a horrora fel is keltem, na meg arra, hogy elzsibbadtam a kanapén. A tegnapi nap előnye: ma nem kell főznöm keksz és ropinapot tartunk, Bundinak meg lesz csirkemell, méregtelenített a komplett család, fogytam is egy kilót. Merjétek azt mondani nekem, hogy nem gondolkodom pozitívan!
3 megjegyzés:
mi is 14nél tartunk.. a 10.re kaptam egy csodálatosan szép bazidrága gyűrűt, 2 nappal az után, hogy az ujjamra húzta a férjem, kiderült, hogy hónapok óta férekefél:DDDDDDDD megfogtam a gyűrűt, bevittem a boltba eladtam, törtaranyba megvettem életem legdrágább bugyiját, néhány üveg piát meg cigit, leadtam a 4 gyerekemet a hugomnál, és a legjobb barátnőmmel kimentünk a karancsra, egy szál elemlámpával /őt akkor hagyta el a pasija pár napja/ szóval kimentünk, bebasztunk mint állat egy pokrócon vacogtuk végig az éjszakát:DDDD EZ volt a legjobb házassági évfordulóm az elmult 14 évben:DDD szóval, mit ne mondjak én elirigyelném a te házassági évfordulódat kakispelusostó:))
Nálad a pont, én akkor befogom! :)
nem volt azé olyan rossz.. mondjuk, a nagy sötétbe legalább nem látuk hovamilyet rókáztunk:_DD azóta ezt a napot úgy emlegetjük ZS-vel mint a D-Day-t:)) a kezdet vége a vég kezdete:DDDD
Megjegyzés küldése