Drága Lányaim!
Ha eljön majd a nap, amikor majd öregnek láttok, pedig még nem is leszek az, kérlek legyetek hozzám türelmesek és próbáljatok megérteni. Ha leeszem a ruhámat... ha nem tudok rendesen felöltözni...legyetek türelmesek. Jussanak eszetekbe azok az idők, amikor én tanítottalak titeket erre! Ha beszélek hozzátok és ezerszer elismétlem ugynazt a dolgot..ne szakítsatok félbe...hallgassatok végig! Amikor kicsik voltatok, ezerszer kellett elmondanom ugyanazt a mesét, amíg el nem aludtatok. Ha nem akarok megmosakodni, ne szégyenítsetek meg és ne feddjetek meg érte...Jusson eszetekbe az a millió ötlet, amit kitaláltam, hogy rá tudjalak venni benneteket a mosdásra. Megtanítottalak benneteket sok mindenre, hogy egyetek jókat, öltözködjetek szépen...hogy hogyan nézzetek szembe az élettel. Ha néha nem emlékszem dolgokra vagy elvesztem a beszélgetésünk fonalát...adjatok gondolkodási időt, hogy eszembe jusson...és ha mégsem sikerül megtennem, ne legyetek idegesek...ami a legfontosabb az nem a mondanivalóm, hanem az, hogy Veletek legyek és figyeljetek rám...Ha valaha nem akarok enni, ne erőltessétek. Jól tudom, hogy mikor kell ennem és mikor nem. Ha gyenge lábaim nem engednek sétálni, nyújtsátok a kezeteket...ugyanúgy, ahogy én tettem, amikor Ti tanultatok járni. És amikor egy napon azt mondom Nektek, hogy nem akarok tovább élni, hogy meg akarok halni...ne legyetek dühösek...egyszer ezt is meg fogjátok érteni...Próbáljátok megérteni, hogy a koromat nem megéltem, hanem túléltem...Egy nap majd megértitek, hogy minden hibám ellenére, mindig a legjobbat akartam Nektek és, hogy az utat szerettem volna Nektek előkészíteni. Nem érezhettek sem szomorúságot, sem dühöt vagy tehetetlenséget, ha a közeletekben vagyok. Mellettem kell lennetek, próbáljatok meg megérteni és segíteni nekem, ahogy azt én tettem, amikor megszülettetek.
Segítsetek járnom...segítsetek befejezni az utam szeretettel és türelemmel. Megfizetek majd egy mosollyal és azzal a mérhetetlen nagy szeretettel, amellyel mindig szerettelek benneteket.
Október elseje van, a 34. születésnapom és mindig Ti lesztek a legszebb ajándékom, a jövőm, az életem, a reggeli mosolygós ébredésetek, az, ahogy együtt vagytok, ahogy este békésen alszotok. Ma van az idősek világnapja is... lányok szeressétek az öregeket...Remélem csak fél évszázad múlva, de eljön majd az én búcsúm is...addig még milliószor ölellek mindkettőtöket...szeretlek benneteket gyermekeim
Ha eljön majd a nap, amikor majd öregnek láttok, pedig még nem is leszek az, kérlek legyetek hozzám türelmesek és próbáljatok megérteni. Ha leeszem a ruhámat... ha nem tudok rendesen felöltözni...legyetek türelmesek. Jussanak eszetekbe azok az idők, amikor én tanítottalak titeket erre! Ha beszélek hozzátok és ezerszer elismétlem ugynazt a dolgot..ne szakítsatok félbe...hallgassatok végig! Amikor kicsik voltatok, ezerszer kellett elmondanom ugyanazt a mesét, amíg el nem aludtatok. Ha nem akarok megmosakodni, ne szégyenítsetek meg és ne feddjetek meg érte...Jusson eszetekbe az a millió ötlet, amit kitaláltam, hogy rá tudjalak venni benneteket a mosdásra. Megtanítottalak benneteket sok mindenre, hogy egyetek jókat, öltözködjetek szépen...hogy hogyan nézzetek szembe az élettel. Ha néha nem emlékszem dolgokra vagy elvesztem a beszélgetésünk fonalát...adjatok gondolkodási időt, hogy eszembe jusson...és ha mégsem sikerül megtennem, ne legyetek idegesek...ami a legfontosabb az nem a mondanivalóm, hanem az, hogy Veletek legyek és figyeljetek rám...Ha valaha nem akarok enni, ne erőltessétek. Jól tudom, hogy mikor kell ennem és mikor nem. Ha gyenge lábaim nem engednek sétálni, nyújtsátok a kezeteket...ugyanúgy, ahogy én tettem, amikor Ti tanultatok járni. És amikor egy napon azt mondom Nektek, hogy nem akarok tovább élni, hogy meg akarok halni...ne legyetek dühösek...egyszer ezt is meg fogjátok érteni...Próbáljátok megérteni, hogy a koromat nem megéltem, hanem túléltem...Egy nap majd megértitek, hogy minden hibám ellenére, mindig a legjobbat akartam Nektek és, hogy az utat szerettem volna Nektek előkészíteni. Nem érezhettek sem szomorúságot, sem dühöt vagy tehetetlenséget, ha a közeletekben vagyok. Mellettem kell lennetek, próbáljatok meg megérteni és segíteni nekem, ahogy azt én tettem, amikor megszülettetek.
Segítsetek járnom...segítsetek befejezni az utam szeretettel és türelemmel. Megfizetek majd egy mosollyal és azzal a mérhetetlen nagy szeretettel, amellyel mindig szerettelek benneteket.
Október elseje van, a 34. születésnapom és mindig Ti lesztek a legszebb ajándékom, a jövőm, az életem, a reggeli mosolygós ébredésetek, az, ahogy együtt vagytok, ahogy este békésen alszotok. Ma van az idősek világnapja is... lányok szeressétek az öregeket...Remélem csak fél évszázad múlva, de eljön majd az én búcsúm is...addig még milliószor ölellek mindkettőtöket...szeretlek benneteket gyermekeim
Anya
9 megjegyzés:
Drága Lili a Jóisten éltessen nagyon sokáig szeretetben, egészségben!!!!!!! :))))
puszi sok!!!!!
Istenem,Lilikém!Ez nagyon szép volt!
A Jóisten éltessen még nagyon-nagyon sokáig téged,mert nagyon szeretünk!!!
Millió puszi:Hencsi
Jaj Lili ez gyönyörű volt!!!
Isten éltessen születésnapodon még nagyon-nagyon sokáig!!!
Ölellek:Julcsi
Szülinapod alkalmából sok boldogságot kívánok neked.
puszi
Eliana
Nagyon boldog születésnapot kívánok!
Olyan fiatal vagy még!
Lili! Annyit kívánok, amennyit szeretnél! Boldog születésnapot!
Nagyon szépen köszönöm MINDENKINEK!!!
Születésnapod alkalmából nagyon sok boldogságot erőt és egészséget kívánok.A bejegyzés gyönyörű volt,megint nem maradt a szemem száraz!Pusz
Drága Lili!
Isten éltessen, legalább még 50 boldog évet!! :)))
Barbara
Megjegyzés küldése